Vas Erzsébet néprajzi gyűjteményeTúristvándi · szatmári hímzések, tárgyak, dalok · gyűjtés 1978 óta
KeresésCsaládi oldal
Vas Erzsébet néprajzi gyűjteménye · vaserzsebet-gyujtemeny.hu · a honlapról nyomtatott PDF

Képtár

Képek témánként

Hímzés, viselet, tárgy, esemény és táj: 24 kép öt témában. A képekre kattintva nagyítva, felirattal és a szerző nevével nézheti meg őket. A teljes forrásjegyzék a Képek forrása és licencek oldalon olvasható.

Hímzések

Keresztszemes és fehérhímzéses darabok, valamint a szomszédos tájak összehasonlító anyaga. A saját textiljeimről készült felvételek a bemutatóteremben láthatók; itt a nyilvánosan közölt, szabad licencű képeket mutatom.

Madaras-tulipános keresztszemes párnavég, 19. század második fele. Bár kalotaszegi, a szembeforduló madárpár és a színrend a Túr menti darabok legközelebbi párhuzama.Fotó: folk art, 2014 · Wikimedia Commons · Public domain
Fehérhímzés részlete, Budapest, 2012. A lyukhímzés és a vagdalásos technika a szatmári ünnepi ingvállakon is előfordul.Fotó: Thomas Quine, 2012 · Wikimedia Commons · CC BY 2.0
Matyó selyemhímzés kiállítási darabja, 2023. Összehasonlító anyag: a szatmári hímzés a matyóval ellentétben soha nem használ sárgát és zöldet.Fotó: Naturpuur, 2023 · Wikimedia Commons · CC BY-SA 4.0

Viselet

Az ünnepi és hétköznapi viselet képei a századfordulótól a negyvenes évekig. A saját viseletdarabjaim adatlapjai a Gyűjtemény rovatban olvashatók.

Falusi ünneplő viselet 1907-ben, Erdélyi Mór felvétele. A férfiak bő gatyája és a nők kötényes szoknyája a szatmári viselettel azonos alaptípus.Fotó: Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége (Fortepan 86916), 1907 · Wikimedia Commons · Public domain
Menyasszonyi fejdísz 1941-ből. A lakodalmi fejviselet a Felső-Tisza-vidéken is a legdíszesebb darab volt; a kölcsei jegykendők ehhez a szokáskörhöz tartoznak.Fotó: Fortepan / Klenner Aladár (Fortepan 76866), 1941 · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0
Lányok ünneplőben egy vegyeskereskedés előtt, 1940. A kép a viselet és a bolti áru együttélését mutatja, amely a szatmári falvakban is a harmincas években kezdődött.Fotó: Fortepan / ismeretlen adományozó (Fortepan 3528), 1940 · Wikimedia Commons · Public domain
Fiatalasszony a nyitott tűzhelynél, 1930 előtt. A hétköznapi munka és a hímzett ujj együtt: a viselet nem ünnepre készült, hanem életre.Fotó: ismeretlen szerző, before 1930 · Wikimedia Commons · Public domain
Kékfestő anyagból varrt viselet a pápai Kékfestő Múzeumban. A gyűjteményem tizenegy kékfestő darabja ugyanebből az anyagfajtából készült.Fotó: Elkagye, 2012 · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0

Tárgyak

Bútorok, edények, műhelyek: a tárgyi gyűjtemény témái és az őket készítő mesterségek.

Festett tulipános láda, Harta. A vázából kinövő csokor és az indigókék alap az első tiszaháti ládacsoport rokona.Fotó: Leitheiser.F, 2015 · Wikimedia Commons · CC BY-SA 4.0
Festett láda 1695-ből a Magyar Nemzeti Múzeumban. A paraszti tulipános ládák előképe: a mezőkre osztott előlap és a virágcsokor innen ered.Fotó: Dguendel, 2024 · Wikimedia Commons · CC BY 4.0
Kékfestő műhely festőkádjai. Az indigóval festett vászon a szatmári kötények és fejkendők alapanyaga volt.Fotó: Kaboldy, 2009 · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0
A nagykőrösi kékfestő műhely a Szentendrei Skanzenben. A perrotine-gép és a küpák elrendezése minden magyar kékfestő műhelyben hasonló volt.Fotó: Szentendrei Skanzen, 2007 · Wikimedia Commons · CC BY-SA 4.0

Események

Aratás, vásár, ünnep: a szokásgyűjtés helyszínei a két háború közötti felvételeken.

Kézi kaszás aratás marokszedővel, 1932. Az aratókoszorú fonása ehhez a munkarendhez tartozott; a hetvenes évekre a kombájn mellett is megmaradt.Fotó: Fortepan (Fortepan 242), 1932 · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0
Aratás 1930-ban. Az asszony marokszedő, a férfi kaszás: a munkamegosztás, amelyről az aratódalok is szólnak.Fotó: Fortepan / Nagy László (Fortepan 17528), 1930 · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0
Kézimunkaárusok kirakodóvására Budapesten, 1935. A hímzések vásári útja: így jutottak el a minták tájról tájra.Fotó: Fortepan / Grauthoff, Ted (Fortepan 26794), 1935 · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0

Táj és épített örökség

Túristvándi és a Túr mente: a vízimalom, a folyó, a szatmárcsekei temető és a környék templomai.

A túristvándi vízimalom 1969-ben. Ebben az évben még őrölt; a gyűjtés első évtizedében a malom volt a falu találkozóhelye.Fotó: Fortepan / Urbán Tamás (Fortepan 89745), 1969 · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0
A vízimalom a Túr ágán, 2007. A háromkerekű malom a 18. század végén épült; ma múzeum.Fotó: Thaler, 2007 · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0
A malom belső szerkezete a lépcsővel és a garatokkal.Fotó: Thaler, 2007 · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0
A Túr a hármashatár közelében. A folyó menti falvak, Túristvándi, Kölcse, Sonkád, a gyűjtés fő területe.Fotó: Szilas, 2021 · Wikimedia Commons · CC BY-SA 4.0
A szatmárcsekei református temető csónakos fejfái, 2017. Húsz éven át mértem és rajzoltam őket.Fotó: Wikizoli, 2017 · Wikimedia Commons · CC BY-SA 4.0
Fejfák sora Szatmárcsekén, 2007. A „csónak” orra mindig nyugat felé néz.Fotó: Thaler Tamas, 2007 · Wikimedia Commons · CC BY-SA 4.0
A tákosi református templom, a „mezítlábas Notre-Dame”: paticsfalú, festett kazettás mennyezettel.Fotó: Szilas, 2021 · Wikimedia Commons · CC BY-SA 4.0
A csarodai református templom középkori és 17. századi falképei. A virágos festés motívumai a szatmári hímzéseken is visszaköszönnek.Fotó: PintérAttila44, 2003 · Wikimedia Commons · CC0
A Felső-Tisza-vidék tájegység a Szentendrei Skanzenben: a szatmári falukép, ahogy a gyűjtés kezdetén még sok helyen állt.Fotó: Palickap, 2005 · Wikimedia Commons · CC BY-SA 4.0
← ASP referenciák